Az utóbbi évtizedekben az óceánon hajókkal szállított áruk mennyisége az egekbe szökött. Az 1980-as évek óta, amikor az emberek komolyan elkezdtek foglalkozni a konténeres szállítással, körülbelül 400%-os növekedés történt. A konténeresítés megváltoztatta a termékek világszerte történő szállításának minden aspektusát. Ugyanakkor különböző kereskedelmi megállapodások segítették az üzleti szférát abban, hogy országok között kevesebb bürokráciával szállítsák az árukat. Ezek az átalakulások pedig nem csupán egyik napról a másikra történtek, hanem teljesen újragondolták, hogyan támaszkodnak gazdaságilag egymásra az országok. Gondoljunk csak bele: a mindennapi vásárlásaink nagy része valószínűleg legalább egyszer hajón utazott. Az iparági adatok azt mutatják, hogy a világon kereskedett áruk körülbelül 80%-a továbbra is tengeren utazik, ami a tengeri szállítást a modern ellátási láncok központi elemévé teszi, annak ellenére, hogy sokat esik szó a légi fuvarozásról és a teherautókról.
A hajózási szektor óriási szerepet játszik a globális gazdaságunkban, évente körülbelül 150 milliárd dollárral járulva hozzá a világ GDP-adataihoz. A tengeri szállítás lényegében lehetővé teszi az nemzetközi kereskedelem folytatását, lehetővé téve, hogy óriási mennyiségű termék átkeljen az óceánon a világ különböző részei között. Amikor az országok erős kereskedelmi partnerek szeretnének maradni, nagy mértékben támaszkodnak az óceáni áruszállítási szolgáltatásokra. A hajózási ipar szintén rengeteg foglalkoztatási lehetőséget teremt. Az iparági jelentések szerint milliók dolgoznak különféle, tengeri szállítással kapcsolatos területeken. Ez mindent érint, a hajók építésétől a hajógyárakban, a kikötők üzemeltetésén át a bonyolult logisztikai hálózatok kezeléséig. Mindezen tényezők együttesen mutatják, hogy milyen hatalmas gazdasági nyomot hagy maga után ez az iparág globálisan.
A tengeri fuvar szembetűnően olcsóbb, mint a légi szállítás. Hasonló súlyok esetén a vállalatok akár 6-10-szer kevesebbet is költhetnek, ha hajóval szállítják a termékeket, repülőgép helyett. Ezért sok vállalkozás választja ezt a módszert költségcsökkentéshez. De vannak hátrányai is. A legnagyobb? Sokkal hosszabb ideig tart, mintha a rakományt repülővel szállítanák. A légi fuvar gyorsan odaér, ez biztos, de a hajóknak van még egy előnyük. Egyszerre hatalmas mennyiségű árut tudnak szállítani. Egyetlen más szállítási mód sem tudja megegyezni a hajók teljesítményét, amikor nagy mennyiségű terméket kell mozgatni. Emiatt a tömeges szállítmányok túlnyomó részét továbbra is tengeren szállítják, annak ellenére, hogy várni kell rá. Ez ma is óriási szerepet játszik a világ áruszállításában.
A konténerszárítóhajók biztosítják a globális kereskedelem folyamatos működését, de komoly környezeti költségekkel járnak. Tanulmányok szerint a szén-dioxid-kibocsátásuk körülbelül 3%-os részesedést képvisel világszerte, ami a klímaváltozás hatásainak vizsgálata szempontjából nem elhanyagolható. Miért is szennyezik ennyire ezek a hajók a környezetet? Nos, ez több dologtól függ. Különösen fontos szerepet játszik a felhasznált üzemanyag típusa. A nehéz fűtőolaj továbbra is népszerű, annak ellenére, hogy magas szennyezőanyag-kibocsátással jár, és a nagyobb hajók természetesen több üzemanyagot fogyasztanak pusztán méretük miatt. A hajózási szektor jól ismeri ezt a problémát, és már elkezdődtek a megoldások kidolgozásának próbálatai. A hagyományos üzemanyagok tisztább alternatívái egyre nagyobb teret nyernek, valamint a hajók üzemeltetési hatékonyságának javítása is előtérbe került. Egyes vállalatok már olyan új technológiákat is kipróbálnak, amelyek valós időben képesek figyelni a kibocsátást, így segítve a káros anyagkibocsátás csökkentésére irányuló hatékonyabb tervezést.
A hajózás világa keményen próbálkozik azzal, hogy szabályokkal, mint például a tengeri hajók káros kibocsátását korlátozó MARPOL VI. melléklet, csökkentse környezeti lábnyomát. Az IMO felügyeli ezeknek az iránymutatásoknak a betartatását, és ezek jelentősége rendkívül fontos a hajóüzemeltetés összességében zöldebbé tétele szempontjából. Azonban számos vállalat számára nem egyszerű a megfelelés. A régebbi hajók felszerelése új berendezésekkel bonyolult, miközben a tisztább technológiák bevezetése gyakran komoly költségekkel jár. A globális fenntarthatóság egyre növekvő jelentőségével szemben a hajóüzemeltetőknek gyorsan meg kell oldaniuk ezeket a kérdéseket, ha lépést akarnak tartani a szigorodó szabályozásokkal, miközben nem akarnak lemaradni versenytársaikkal szemben, akik esetleg már megkezdték ezt a zöld versenyt.
A tengeri logisztikai szektor jelentős átalakuláson megy keresztül, mivel az vállalatok egyre inkább környezetbarát megközelítéseket támogatnak új technológiák integrálásával. A vitorlás hajótervezés és a biotüzelő alternatívák máris hullámokat keltenek a globális hajózás környezeti hatásainak csökkentésében. A Maersk és a Cargill nagy szereplők már megvalósították ezeket a zöld technológiákat, és mérhető eredményeket értek el, amelyek azt mutatják, hogy flottáik átlagosan akár 30%-kal kisebb szén-dioxid-kibocsátással rendelkeznek. Az igény a fenntartható termékek iránt továbbra is növekszik, így még a kisebb hajózási vállalatokat is arra kényszeríti, hogy újragondolják hagyományos gyakorlataikat. Bár a költségekkel és az infrastruktúrával kapcsolatban továbbra is vannak kihívások, az iparág úgy tűnik, olyan pontra jut majd, ahol a zöld hajózás nemcsak választható, hanem a vásárlók és a szabályozók által egyaránt elvárt lesz, olyan piacot teremtve, ahol a jövedelmezőség és a bolygó védelme együtt létezhet.
A kikötők egyre okosabbá válnak az automatizálási technológiának köszönhetően, különösen azoknál a nagy daruknál és konténerkezelő rendszereknél, amelyeket a mólókon dolgozva látunk. A számok is érdekes dolgot árulnak el: ezek a rendszerek körülbelül 20%-kal növelik az hatékonyságot, bár a pontos adatok helytől és megvalósítástól függően változnak. Amikor a dolgozóknak nem kell egész nap konténereket cipelni ide-oda, a karbantartási költségcsökkentés és a hajók kisebb várakozási ideje következik be a rakodás vagy kirakodás során. Nézzük példaként a Rotterdami Kikötőt: ők kiterjedten vezettek be kifinomult automatizált felszereléseket létesítményeikben. Mi történt? A forgalom jelentősen nőtt, miközben a hajók kevesebb időt töltöttek a kikötőben. A szakértők beszámolói alapján az ilyen típusú automatizálás már nemcsak a sebességről szól; egyre inkább elengedhetetlenné válik a versenyképesség megőrzéséhez a mai, gyors tempójú hajózás világában, ahol minden perc számít.
A blockchain technológia megváltoztatja, ahogy a szállítmányokat követjük, mivel nagyobb átláthatóságot és biztonságot biztosít az ellátási láncok mentén. Lényegében a blockchain úgy működik, mint egy közös digitális nyilvántartó könyv, amely lehetővé teszi minden érdekelt számára, hogy valós időben követhesse az áruk útját. A raktárkezelőktől a vásárlókig minden érintett ellenőrizheti a legfrissebb státuszfrissítéseket, amikor csak szükséges. Vegyük például a Maersk-ot, amely 2018-ban bevezette saját blockchain alapú platformját, és számottevő javulást ért el a szállítások megbízhatóságában, miközben erősebb kapcsolat alakult ki a partnerekkel. Ugyanakkor a hajózási ipar ágazatának teljes körű bevonása nem egyszerű. A kezdeti költségek magasak, és nincs általánosan elfogadott szabvány arra vonatkozóan, hogy a különböző vállalatok hogyan formázzák adataikat. Mégis, a jövőre nézve sok szakértő úgy véli, hogy ez a technológia alapjaiban változtathatja meg a globális logisztikai hálózatok kezelését, és idővel sokkal átláthatóbbá és hatékonyabbá teheti azokat.
A hajózási vállalatok valós értéket találnak az AI algoritmusokban az útvonalak prediktív elemzéssel történő optimalizálásához, amely akár 10-15 százalékos költségcsökkentést is eredményezhet. Amikor az AI-rendszerek optimalizálják az útvonalakat, az üzemeltetők olyan utakat választanak, amelyek üzemanyagot és időt takarítanak meg, csökkentve az üzemanyag-felhasználást és a környezeti lábnyomot. Vegyük például az IBM-t: az AI platformjuk segített több logisztikai vállalkozásnak a szállítási ütemtervek hatékonyabb megtervezésében. Egy vállalat az implementáció után akár 20 százalékkal rövidebb útvonalakat ért el. Nemcsak pénzt takarít meg ez a technológia, hanem valójában hozzájárul az fenntarthatósági célok eléréséhez is, miközben simábbá teszi a műveleteket a hajózási iparágban.
A szállítási lánc problémák jelentősen megrázták a tengeri szállítás megbízhatóságát az utóbbi időben, különösen a teljes COVID-19 válság alatt. A késések akár 30%-kal nőttek a csúcsidőszakokban, ami világszerte mindenre hatással volt, a szállítókonténerektől a bolti polcokig. A rendszer gyenge pontjai szintén nyilvánvalóvá váltak. Sok vállalat rájött, hogy nincs elegendő készletük kéznél, vagy megfelelő tervük arra az esetre, ha a hajók váratlan helyen rekednek. Jelenleg a vállalatok megoldásokat keresnek a problémák orvoslására. Egyesek több szállítótól próbálnak beszerezni termékeket, ahelyett, hogy egyetlen forrásra támaszkodnának. Mások fejlesztik a költségvetésüket, hogy hatékonyabb szoftvereket alkalmazzanak az áruk nyomon követésére. Emellett nő a logisztikai megközelítések iránti érdeklődés, amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez. Bár nincs tökéletes megoldás, ezek az erőfeszítések őszinte kísérletek arra, hogy biztosítsák a tengeri szállítási műveletek újabb meghibásodásának elkerülését, ha bármi probléma felmerülne a jövőben.
Az aktuális geopolitikai konfliktusok jelentős problémákat okoznak a nemzetközi hajózási útvonalakon, különösen a kritikus szűk keresztmetszeteknél, mint például a Hormuzi-szoros és a Dél-kínai-tenger térségében. Amikor ezekben a vizekben feszültebbé válik a helyzet, a hajóüzemeltetők gyakran tapasztalják, hogy költségeik növekednek, miközben folyamatosan aggódnak amiatt, hogy járműveik valóban biztonságban átjutnak-e. A történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy amikor politikai bizonytalanság alakul ki ezeknek az életfontosságú tengeri átjáróknak a környékén, az áruszállítások késésekkel küzdenek, ami zavarokat okoz az ellátási láncokban, és iparágakon belül egyaránt magasabb árakat eredményez. Ennek az állandó bizonytalanságnak a kezelésére számos szállítóvállalat elkezdte átirányítani szállítmányait alternatív útvonalakra, amikor csak lehetséges, illetve jelentős összegeket fektetnek be flottáik kiegészítő biztonsági protokolljaiba. Bár ezek az alkalmazkodások segítenek fenntartani a működéseket valamelyest zökkenőmentesen, senki nem tudja pontosan, meddig tarthat ez az egyensúlyi állapot a globális politika kiszámíthatatlan természete miatt.
A szállítási igények általában szezonálisan jelentkeznek, ami valós fejfájást okoz a kapacitáskezelésben. A csúcsidőszakok alatt a vállalatok általában 20% körüli áremelkedést tapasztalnak a szállítási költségekben. Az okos üzemeltetők ezt a problémát a rendelkezésre álló kapacitás jobb előrejelzésével, szigorúbb készletszint-ellenőrzéssel és okosabb rakományütemezéssel kezelik. A kiskereskedők különösen nehezen birkóznak meg ezzel a problémával, amikor hirtelen megugrik az ünnepi vásárlás. A gondolkodó logisztikai vállalatok egyre inkább kezdenek el prediktív analitikai eszközöket használni az igények csúcsok előrejelzésére. Ezek az eszközök segítenek azonosítani a múltbéli mintákat és megjósolni, mi várható a következő szezonban. Amikor a vállalatok finomhangolják kapacitástervezési megközelítésüket, elkerülik a költséges utolsó pillanatban szervezett szállítási megoldásokat, és egész évben simán működő ellátási láncot biztosítanak.
A világszerte működő hajózási vállalatok egyre inkább alternatív megoldásokat, például LNG-t és hidrogént vizsgálnak a kibocsátások csökkentése érdekében, amelyek akár 30%-os mérséklődését is eredményezhetik. A környezeti aggályok és szigorúbb szabályozások arra kényszerítették számos hajótulajdonost, hogy zöldebb megoldásokat fontoljon meg működésük során. Legutóbbi piaci elemzések szerint az új üzemanyagok felé való elmozdulás biztató, azonban a fejlődés nem mindenütt egységes. Egyes hajók bizonyos régiókban már ezeken az energiahordozókon működnek, mások viszont lemaradtak. Például a Maersk nemrégiben tesztelt hidrogénmeghajtású szállítócsónakokat. A próbák során valós károsanyag-kibocsátás csökkenést értek el. Ennek ellenére számos akadályt kell még leküzdeni a technológia országos vagy nagyobb körű bevezetése előtt, hiszen az infrastruktúra kiépítése pénzbe és időbe kerül.
Az IoT technológiával felszerelt konténerek megváltoztatják a logisztikát világszerte, főként azért, mert lehetővé teszik az áruszállítók számára, hogy figyelemmel kísérjék a dobozok belsejében zajló folyamatokat, miközben azok tengeren vannak. A vállalatok, nagyok és kicsik egyaránt, elkezdték ezeket a rendszereket bevezetni, hogy áruik biztonságban maradjanak szállítás közben, ezáltal mindenki számára átláthatóbbá téve az egész folyamatot. Vegyük például a Med Shipping Co-t, akik múlt évben bevezették az okoskonténereket, és javulást tapasztaltak a szállítások időben történő teljesítésében és az ügyfelek elégedettségében. Egyes ipari jelentések szerint a veszteségek körülbelül 15%-kal csökkenhetnek ilyen technológia alkalmazásával, ami kevesebb megrongálódott csomagot és kevesebb problémát jelent az ellátási lánc során az eltűnt áruk nyomon követésében.
Egyre több vállalkozás fordul mostanában regionális kereskedelmi hálózatokhoz, amely jelentősen befolyásolta a teherhajók használatának mértékét. A különböző országok közötti kereskedelmi megállapodások és világszerte fennálló konfliktusok megváltoztatták az áruk tényleges tengeri szállítási útvonalait. Szakmai jelentések szerint számos vállalat most újra átgondolja, hogyan kezeli ellátási láncát, és inkább a termékek értékesítésének helyéhez közelebbi gyártás felé mozdul el, nem pedig csupán távoli gyárakról való beszerzésre hagyatkozik. Ázsia például egyes gyártói elkezdtek kisebb raktárakat építeni Délkelet-Ázsiában, ahelyett hogy mindent Kínából szállítanának. A logisztikai szektor is alkalmazkodik ehhez: hajózási vállalatok befektetnek a nagy kikötők közelében található tároló létesítményekbe, és több helyi szállítási személyzetet is alkalmaznak. Mindez a tevékenység segíti a vállalatokat abban, hogy jobban reagálhassanak a hirtelen eseményekre, amelyek megszakítják a hagyományos szállítási útvonalakat – olyan jelenségre, amit napjainkban egyre gyakrabban tapasztalunk.
EN
Forró hírek
